Nápoly

Dél-Olaszország legnagyobb városát, Nápolyt nem véletlenül emlegetik élő múzeumként. A város történelmi központja, a Centra Storico tele van olyan épületekkel, amelyeket még az ókori görögöknek köszönhetünk, valamint végig követhető a különböző uralkodók és korok lenyomata. A UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított terület értéke ellenére nem egy elszigetelt terület, sőt, Olaszország legsűrűbben lakott pontjáról van szó, így bátran vágjunk neki a felfedezésének, felejthetetlen élményt kapunk érte. Nem érdemes belekezdeni itt a felsorolásba, egyszerűen lehetetlen kiemelni bármit is a rengeteg gyönyörű műemlék közül: élőben kell látnunk!

Ha már bejárás, menjünk le a földalatti városba is. A Napoli Sotteranea elhagyott bányavájatokból, alagutakból, katakombákból, csatornákból álló barlangrendszer, amelynek eredete szintén a római korig vezethető vissza. Kicsit talán félelmetesnek tűnhet, de ne hagyjuk ki, hiszen ritka építményről van szó.

Nápoly esetében magán a városon túl a környéken is kimeríthetetlen látnivalókba botlunk. Csupán pár óra eljutni a Vezúvhoz, amely a benne rejlő veszélyek ellenére vonzza a látogatókat. valamint az általa elpusztított Pompeii romvároshoz. Ha valamivel vidámabb programra vágyunk, ugorjunk át Capri szigetére, amely egyszerre kínálja egy természeti szépségekkel teli világ felfedezését, ugyanakkor ambivalens módon luxusszállodák és villák tömkelegét. A várostól pár kilométerre találjuk az Amalfi-partot, kirándulni a sziklák és a hegyek között, felderíteni az apró falvakat – ezt a gyalogtúrát nem véletlenül nevezik az Istenek ösvényének.

Ha itt járunk, szinte bűnnek számít nem enni pizzát, hiszen mégiscsak a világhírű olasz étel őshazájában járunk. A világ első pizzériáját, az Antica Pizzeria Port`Albát 1830-ban nyitották, amely ma is megtalálható a Via Port`Alba 18 szám alatt. Ha az estéinket egy pizzéria teraszán ülve töltjük egy kiadós városnézés levezetéseként, hallgatjuk a mandolinon játszó pulcinellákat (a jókedvű kétbalkezes, aki énekével mindig megoldja problémáit), ez egy rossz utazás nem lehet. Ilyenkor tudjuk igazán magunkba szívni a város nyugodt, élettel és jókedéllyel teli hangulatát – és felkészülhetünk a másnapi, következő időutazásra.