A kis balti állam élén ott van az egész Baltikum legnépesebb városa Riga a maga közel 800 ezer lakosával. A város nem csupán a térség pénzügyi és kereskedelmi központja, hanem első számú légikikötője. Az egyre terjeszkedő airBaltic úgy tűnik, átvette az irányítást a Baltikum légi forgalmában, amit megspékelt még Riga North hub-bal, azaz egy olyan gyűjtő-elosztó repülőtérrel, ahol igazán mértéktartó, de mégis nagyon Pazar északi körülmények között szállhatunk át számos úti cél felé. Riga North hub-tól pedig csak egy kőhajítás a Daugava folyó két partján elterülő város, és még a taxis sem akar átvágni. A reptérről megérkezve a szállodai kínálatban sem csalódhatunk, sem minőségben, sem pedig árban. A város közel 100 szállodájában két éjszakára reggelivel már 70 eurótól is találunk igényes szobát. A határ persze a csillagos ég.
Riga és a kereskedelem, meg a pénzügyek nem új keletű történet; a város az egykori, legendás Hanza Szövetség tagja volt. De – nem feltételen békés céllal – látogatták Rigát lengyelek, svédek oroszok. Sőt, a svéd nagyhatalmi terjeszkedés – ők sem mindig fértek a bőrükbe – idején a svédek második fővárosa volt. Letűnt korok nagyságáról az 1997 óta UNESCO védelem alatt álló rigai óváros tanúskodik, ahol a híres építész, Mikhail Eisenstein szecessziós épületeit tekintheti meg. Itt áll a Rigai Dóm is egy rettenetesen nagy orgonával, mely Szent Péter után kapta a nevét.
Ha végigjárjuk a belváros történelmi nevezetességeit akár gyalog, akár az mondjuk az öt, tematikus kerékpárút mentén, csücsüljünk le a Dougava mellett és képzeljük el, hogy a legenda szerint élt itt egy igen megtermett férfi, Kristaps. Ez az óriás amolyan kompként cipelte át vállán, hátán a folyón átkelni kívánókat. Egy szép nap egy kisgyerek jelentkezett átkelésre. Mit neki ez a súly, Kristaps feldobta a csemetét a hátára és nekivágott. A gyerek azonban egyre nehezebb lett, végül annyira, hogy utolsó erejét összeszedve tudta csak lerakni az óriás terhét a túlparton. Kristaps rögtön el is aludt, majd mire másnap felébredt a gyerek helyén egy arannyal teli fazék állt. Állítólag ebből az aranyból kezdték el felépíteni Rigát. A legenda más változata szerint a gyerek maga volt a teremtő és ő hagyta ott az aranyat. Akárhogy is volt, jó ötlet volt belefogni Riga felépítésébe.
Kis pihenés után visszatérve a város nyüzsgésébe remek ötlet feltérképezni a vásárlási lehetőségeket is. Illeszkedve az általános európai trendbe, Rigában is egyre terjednek a multi brandek kakofóniájában az egyedi, kreatív és helyi holmikat áruló üzletek. Szépséges ékszereket, finom szőtteseket és leleményes lakberendezési tárgyakra bukkanhatunk a Berga Bazaar, Baznicas és Tertabas utcákban. De piacozhatunk is. Egy piac mindig nagyon sokat elárul városáról; nincs ez másképp Rigában sem. Āgenskalns piacon, vagy a rigai központi piacon, Rigas Centraltirgus gyümölcsöktől és zöldségektől színes forgatagot lelünk hétköznap és hétvégén egyaránt. Építészetileg sem hagy majd hidegen a két piac.
