Varsó

Varsó jelképe ugyan egy pajzzsal védekező hableány, a főnix madár jobban illene hozzá. Történelme során rengeteg konfliktusnak esett áldozatául a város és mind közül a legsúlyosabb a második világháború alatt érte: a német és szovjet konfliktus következtében Varsó gyakorlatilag a földdel vált egyenlővé. A német bombázások a város 80%-át elpusztították – a történet ezzel véget is érhetne, azonban a helyiek nem hagyták teljesen veszni a várost. A pusztítás nyomait örökre magán fogja viselni, de rohamos ütemű újjáépítése és fejlődése inspirációként hat bárkire, aki idejön.

A bombázásokat túlélt, illetve restaurált épületeket a Világörökség részének nyilvánított Óvárost járva tekinthetjük meg. Középpontjában a piactér áll, itt tekinthetjük meg a már említett sellő bronzszobrát, amely tiszteletet parancsolóan áll őrt a város szívében. Az egyik legszebben visszaállított épület a Királyi Palota, amely ugyanolyan gótikus téglavárként várja a látogatókat, mint 1944 előtt.

Varsó a különböző stílusú épületegyvelege mellett zöld területeiről is ismert, amelyek összterületének 40%-át teszik ki. A szélén több természetes erdőben sétálhatunk, valamint bármelyik parkban a 82 közül. Ha tovább akarjuk bújni a város történelmét, akkor irány a Varsói Felkelés Múzeuma, amely a lázadó lengyeleknek állít emléket. A hősök tiszteletére korabeli újságokat, rádióadásokat és filmfelvételeket gyűjtöttek – látni mindazt, ami ekkor történt, csak még nagyobb tiszteletet ébreszt bennünk a traumából felálló lengyelek iránt.

A szocialista időszakban, egyenesen Sztálin fejében fogant a Kultúrpalota ötlete, amelyet akkor ugyan ellenszenvvel fogadtak, mára viszont Varsó jelképévé vált. Az ország legmagasabb épületének tetejéről egyrészt gyönyörű a kilátás, másrészt több múzeum és színház is itt működik, sőt még uszodának is helyet ad.
A lengyel-magyar barátság jegyében is bátran tehetünk itt egy kirándulást. A háború nyomai miatt talán egy komor hangulatú helynek tűnhet Varsó, de egyáltalán nem erről van szó. Az a fejlődés, amit az elmúlt 70 évben elért, innen hihetetlennek tűnik – amíg nem látjuk a saját szemünkkel.