A századfordulón még alig néhány ezer lakosú, eleinte gyöngyhalászatból élő kisvárosból több százezres metropolisz nőtt az égig. A szigeten fekvő városközpontot néhány impozáns híd köti össze a szárazfölddel, illetve az azon fekvő új külvárosokkal; a hidak egyikét Zaha Hadid tervezte. De nem ő az egyetlen ismert építész, akinek drága keze munkája e gazdag emírséget és várost díszíti. Nem elsősorban tervezőjéről, mint inkább lenyűgöző méretéről híres a Zayed Sejk Mecset, mely a világ egyik legnagyobbika. Aki Abu-Dhabiban jár, ki ne hagyja, de adja meg neki az elvárt tiszteletet. Még a léleknek: itt van például Saadiyat szigete, ahol óriási fejlesztések folynak; a belvárostól 500 méterre, a tengerben fekvő sziget ad majd otthont a projektek végeztével a világ legnagyobb művészeti negyedének. Egyes intézmények ugyan már állnak, de ha minden kész, lesz itt Abu-Dhabi Louvre és Guggenheim Múzeum is, illetve itt áll a Zayed Nemzeti Múzeum. Abu-Dhabi, hasonlóan a szomszédos Dubajhoz, szeret előrukkolni legekkel. Például azzal, hogy itt található a világ leggyorsabb hullámvasútja; akár 240 kilométeres sebességgel is pörköl a járgány a Ferrari élményparkban.
Abu-Dhabiban élmény a vásárlás is; mi több, a helyiek elismerik magukról, hogy ez egy nemzeti hobbi. Nos, ezt a nem is oly különös szenvedélyt számos helyen lehet kielégíteni. Léteznek az Európában is ismert bevásárló központok, talán annyi különbséggel, hogy itt az adott területre eső prémium márkák aránya nagyobb. De ezek mifelénk is léteznek, nem tudunk viszont a mi szélességi körünkön olyan remek szőnyegeket és aranyat venni jó áron, mint itt.
Eseményekből sincs hiány Abu-Dhabiban. Itt sincsenek híján a ma oly divatos gasztrofesztiváloknak; ötödik alkalommal kerül megrendezésre november vége fele a Datolya Fesztivál. Október utolsó hétvégéje ad otthont Shangri-La Abu-Dhabi Sárkányhajó Fesztiválnak.
A fejlődő város gazdagsága a helyieken kívül sok más országbelit is vonzott, rengeteg vendégmunkás érkezett. Ez visszaköszön a város tarkaságában: mecsetek, hindu és keresztény templomok élnek egymás mellett az alapvetőn toleráns Abu-Dhabiban. Ugyanilyen sokszínűség jellemzi az éttermi kínálatot, de ha már itt van az ember mégsem kínait keres majd, hanem a Közel-Kelet nyalánkságait: bárányt, hummust, piláfot és édes süteményeket. Ezeket le lehet akár egy pohár borral is öblíteni, de leginkább csak 4 és 5 csillagos szállodák árulnak ilyesmit.
A város körüli emirátus ennél nyugalmasabb időtöltést ígér; ott van például Al Ain, az oázisváros, az ománi határtól nem messze, ahol Abu-Dhabi történelmi öröksége kerül szemlére, az emirátus legmagasabb csúcsa - Jebel Hafeet, 1340 méter - alatt. Aztán ott van még keleten az Arab Vadaspark; itt a ma már igen ritka fehér oroszlánok és fehér tigrisek tekinthetőek meg.
